„Segítség, sötét a lakásom!” Költözz el, de gyorsan – vagy tedd világosabbá ezekkel a megoldásokkal

Nemrég szembejött velem egy lehangoló statisztika arról, hogy az unión belül mely országokban tartják a legtöbben sötétnek a lakásukat – mondanom sem kell, Magyarország dobogós helyet ért el. Íme néhány tipp, hogyan teheted világosabbá az otthonodat.

Az Eurostat elemzése szerint a magyar lakosság 8 százaléka érzi úgy, hogy a túl sötét a lakása, miközben az uniós átlag 4,9 százalék. Nálunk csak a máltaiak és a portugálok elégedetlenebbek az otthonaik bevilágítottságával, míg a svédek panaszkodnak a legkevésbé (2,9 százalékuk kevesli a bejutó fényt). Mivel Stockholmban az évi napsütéses órák száma némileg elmarad Budapestétől (a máltaiak és a portugálok viszont nem panaszkodhatnak e tekintetben), az ok valószínűleg a mentális állapotunkban a településtervezési, építészeti és lakberendezési hagyományainkban keresendő. Mivel az elmúlt másfél évben rengetegen álltak át home office-ra, az egész napi hangulatra az otthoni benapozottság (avagy sötétség) nyomja rá a bélyegét, szóval itt az ideje a változásnak!

Semmi különös, csak egy annyira világos stockholmi lakás, hogy még fekete falakat is elbír. A gyönyörű ingatlan tulajdonosai vélhetően abba a bizonyos nem elégedetlenkedő 97,1 százalékba tartoznak. Forrás: katt a képre.

Képzeljétek, a benapozottság nem szubjektív fogalom, konkrétan egy kormányrendelet határozza meg a szükséges minimumot. Az OTÉK szerint a lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott kell legyen (kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehetővé), benapozottság alatt pedig azt értik, hogy a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított legyen. Okkkké. Majd mérjük.

De mielőtt elveszíteném a kormányrendelet szó hallatán rutinosan elkattintó kedves olvasókat, idetenném, hogy a benapozottság nemcsak a közérzetünkre és az egészségünkre hat ki, hanem a pénztárcánkra is; szakértők szerint pl. emeletenként felfelé haladva 1-5 százalék között nőhet értékesítéskor az ugyanolyan méretű, elrendezésű és állapotú társasházi lakások ára – szóval $rengeteg$ okunk van arra, hogy kicsit foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Ha nem akarsz elköltözni, van pár trükk, amivel (legalábbis érzetre) növelheted a fény mennyiségét – persze azon túl, hogy mondjuk otthonfelújítási támogatás keretében szépen kicseréled az ablakokat nagyobbra, már amenyibben ezt az építési szabályzat és a fűtési rendszered lehetővé teszik (tehát kerülhet máshova az ablak alatti fűtőtest, nincs szükség a kb. 90 cm-es parapetmagasságra).

Az a bizonyos lehangoló statisztika. Sikerült felállnunk a dobogóra. Forrás: katt a képre.

Ha albérletben laksz, vagy egyéb okból nem lehet ablakot cserélni, maradnak a lakberendezési megoldások, meg a fényforrások okos kiválasztása. Soha nem fogom megérteni, miért vásárolnak emberek lakossági használatra, élettérbe 3000 kelvinnél hidegebb izzókat (hacsak nem a dolgozóasztalra vagy fürdőszobai tükörhöz); az utcáról nézve úgy tűnik, mintha épp az X-aktákat forgatnák újra odabent, és ha ilyen megvilágítású szobába lépek, ösztönösen menekülőre fogom a dolgot. Egyszerűen sötétben a tűz, a gyertyák meleg fényére minél jobban hajazó kelvinszám az, ami természetesnek hat. A nagyobb kelvinszámtól nem lesz világosabb a lakás, csak ridegebb! Lásd a lenti példát, avagy olvasgasson esténként a jobboldali fotelban, aki egész éjjel nem akar aludni, ugyanis a fehér és kékes fények (tehát a természetes nappali fényre hasonlító fények) bizonyítottan lenyomják a melatoninszintet.

Forrás: katt a képre.

Amitől tehát tényleg világosabb lesz a lakás, az nem a sok kelvin, hanem a sok lumen (fénymennyiség). De ahhoz, hogy ki tudjuk számolni, mennyire is van szükségünk, előbb a szükséges luxmennyiséget (pardon) kell ismernünk, ami helyiségenként és funkciónkként más. Egy nappaliban pld. 100-150 lux az ideális, egy 20 négyzetméteres nappaliba tehát 150×20, azaz 3000 lumen kell. A fürdőben persze sokkal intenzívebb világítás szükséges, ahogy például a konyhai munkapult és a tűzhely fölött is. A neten rengeteg kalkulátor kering, ahol luxot és lument lehet számolgatni oda-vissza, pl. ez. Az okostelefonokon pedig vannak egész pontosan mérő applikációk a lux meghatározására, tehát fel tudjuk térképezni, eléggé megvilágított-e egy adott szoba.

Ha már jól belőttük, mennyi és milyen típusú izzóra van szükségünk ahhoz, hogy ne legyen sötét az otthonunk, jöhetnek a lakberendezési trükkök! (Az első egyébként az, hogy legyen rend – ha nem tudod, mi fán terem, vagy hogy is kell olyat csinálni, klikk ide a vonatkozó posztért:).

Válasszunk olyan állámpát és mennyezetvilágítást, mely fölfelé (is) világít. Mehetnek a falra olyan falikarok, melyek maguk mellé, fölé és/vagy alá, tehát nem a szoba felé dobják a fényt, hanem szétterítik azt a falon. A mennyezetről és a falakról visszaverődő fényt ugyanis természetesebbnek érezzük, mint a fényforrásokból közvetlenül érkezőket. Képek forrása itt, itt és itt.
Kevéssé benapozott helyiségekbe az alacsony, minimalista, vagy legalább a szellősen elhelyezett, könnyed bútorok ideálisak. Ne ilyen szobákba akarjuk beszuszakolni a nagymama sötétbarna, ónémet könyvszekrényét. (Ha mégis, előbb fessük át.) Amerikában nagy divat a házak akár teljesen ablaktalan alagsorainak játék- vagy tévészobává alakítása, lásd a két fenti kép, innen sok ötletet lehet szerezni. Bal kép forrása itt, jobbé itt – utóbbi érdekessége, hogy annyira lájtosan és minimalistán bútorozott, hogy a kevés ablak ellenére még egy sötétebb taupe árnyalatot is elbír a fal, persze csak egy jó nagy és világos dekorációval a közepén.
A világos falfestés egy sötét helyiségben alap, de hagyjuk is érvényesülni. Kevés nagyobb rajongója van nálam az eklektikus galériafalaknak, de egy fényhiányos lakásban ne aggasszuk tele színes kis képekkel a felületet Ha már dekorálunk, válasszunk egy nagyobb és világosabb, letisztultabb képet – én most egy kortárs festő óceánt ábrázoló képét photoshopoltam nektek ide. Ugye, hogy világosabbnak tűnik így? Eredeti kép forrása itt.
Trükközz tükrökkel. Minél nagyobb, annál jobb. Forgasd úgy, hogy visszaverje azt a kevés beérkező fényt. Milyen szomorú lenne a bal oldali képen az a sarok, ha nem állna ott egy szép (és hasznos) tükör! A jobb oldali tükörbe tekintve pedig látható, milyen kicsik is az ablakok ebben a hálóban, ám szerencsére ez a csinos tárgy megsokszorozza a beérkező fényt. Képek forrása itt és itt.
A világos színű, vékony függöny (vagy annak teljes elhagyása) még hagyján, de hogy a szőnyeg is fehér legyen?! Ha szeretnél világosabb hangulatú szobát, a válasz igen. Itt minden adott, hogy egy aránylag sötét (és nem túl nagy) nappali világosabbnak tűnjön: világos padló, fehér szőnyeg, légies, feketével kontrasztolt bútorok, falikarok, könnyed dekorálás, minimális árnyékolás. Kép forrása itt.

Végül egy pro tipp ingatlanvásárlás előtt állóknak: hiába ismered a kiszemelt lakás vagy ház tájolását, ha az épített és természetes környezete miatt a benapozottság napszakonként változik. Ennek ellenőrzésére sokan igyekeznek többször is megnézni az adott ingatlant, de lássuk be, kevéssé életszerű, hogy reggel, délben és este is felcsengess az eladóhoz. Szerencsére meg lehet ezt oldani anélkül is, hogy az idegeire mennél, hiszen az utcáról is kitűnően megfigyelheted, mennyi fény esik az ablakokra az egyes napszakokban. Emellett nem árt egy kis kutatómunkát sem végezni, milyen fejlesztéseket terveznek a közelben, áll-e pl. szemben üres telek, melyre akár egy jó nagy házat is építhetnek.

A nyitóképen: bár ebbe a szobába bőven jut napfény, még szellősebbé varázsolták a világos szőnyeggel, fehér falakkal, alacsony bútorokkal, hatalmas tükörrel, felfelé (is) világító állólámpával és a minimális dekorációval.